A Gyulafirátóti Református Egyházközség története

 

A reformáció eszméje a 16. század közepén kezdett elterjedni a török által legázolt, a katolikusok által magukra hagyott Balaton-felvidéki várakban és környékükön. Dévai Bíró Mátyás a Veszprémmel szomszédos településen, Kádártán volt lelkipásztor, ő terjesztette az új hitet. Gyulaffy László várkapitány is erős képviselője volt a reformációnak, amelynek pozíciói a 17. században tovább növekedtek, s másfél évszázad alatt az egész környék túlnyomórészt protestáns lett.

A század második fele komoly megpróbáltatásokat tartogatott. I. Lipót uralkodói önkénye súlyosan nehezedett a protestáns többségű Magyarországra. Az 1672-1682 közötti gyászévtizedben a magyar főurak és nemesek sanyargatását még be sem fejezték, mikor elkezdődött az egyházak lelkipásztorainak üldözése. 1672. május 13-ra a pozsonyi vésztörvényszék elé idézést kapott Deli János lelkipásztor is Rátótról.

 A falu népességének többsége évszázadokig református, kisebb része római katolikus vallású volt.  Az 1696. évi összeírás szerint a Gyulafirátótra visszatért lakosság 16 családból állt, s valamennyi református. A gyülekezet hamarosan nekikezdett a falu Árpád-kori templomának újjáépítéséhez, amelynek a török dúlás után csak az oldalfalai maradtak meg. Az épület felét befedték és használatba vették. Másfél évtized múltán a katolikusok tették ugyanezt a másik felével, így jött létre egy meglehetősen ritka ikertemplom, amelyet mindkét felekezet használt. Később, a 18. század első felében - a templom kizárólagos birtoklásáért - elkeseredett harc kezdődött. 1784-ben a református gyülekezet új iskolát épített a prépostság területén, amelyért árendát fizetett. Nyolc év múltán a templomuk nagyobbításához, 1801-ben új torony építéséhez kaptak engedélyt a préposttól. A gyulafirátóti katolikusok 1888. június 26-án eltávolították a református templom tornyát. A katolikus hívek ezért 200 Ft kártalanítási összeget fizettek a református egyházközség részére. Jákói Sámuel indítványára a presbitérium elhatározta az új templom építését. A kártalanítási összeg képezte a nagyszabású munka alapfedezetét, ehhez járult a gyülekezet adakozása, illetve a Dunántúli Református Egyházkerület támogatása. 1899-re elkészült a mai formájában is látható új templom, ami a Kálváriára felvezető út mellett van. Ez az építkezés nyugvópontra juttatta a két felekezet korábbi hosszan tartó viszályát.1910-re a presbitérium Eötvös Sándor lelkipásztor vezetésével megépítette a ma is álló lelkészlakást.

 Az egyházközség életében jelentős változást hozott a Veszprém városához való csatlakozás. A kertvárosi övezetbe vágyó újonnan beköltözők lettek azok, akik a korábban lassan hanyatló közösséget elkezdték erősíteni. Ma a Gyulafirátóti Református Egyházközség a Kádártai Református Egyházközséggel együtt közösen szolgálja Isten dicsőségét, barátságban a katolikus testvérekkel.

 

Soli Deo Gloria!

 

A Gyulafirátóti Református Egyházközség ismert lelkipásztorai.
Foktői András (1654-1658).
Deli János (1674).
Püspöki János (1693).
Endrédi Dániel (1695-1698).
Vázsonyi Horváth Mihály (1700).
Tokaji Pál (1713).
Szatmári István (1718-1720).
Körmendi János (1720-1732).
Enyingi István (1738).
Palotai György (1738-1774).
Tóth Péter (1768).
Kotzai Ferenc (1788).
Sikszai Nemes Nagy István (1796).
Tuba Dániel (1820–1825).
Bontz Ferenc  (1822, helyettes).
Koczián Ferenc (1825–1826).
Nemes Somody Dániel (1826–1828).
Oláh János (1828–1830).
Végh István (1830–1834).
Nemes Jordánszky Gábor (1834–1848).
Pap Sándor (1848–1850).
Sipos Károly (1850–1851).
Dömölki Endre (1851–1870).
Jákói Sámuel (1870–1902).
Farkas Endre (kádártai lelkész, helyettesít 1902–1907).
Eötvös Sándor (1907–1909).
Lampért Lajos (1910–1914).
Sári ? (1921  ).
Győrffy Lajos (1931).
Farkas Endre (kádártai lelkész, helyettesít 1931-1935).
Takácsi István (helyettesít 1935-1936).
Rácz Béla (1936–1989).
1989-től helyettesítő lelkészek:
Molnár Sándor (1989-1990),
Wéberné Csesznegi Kornélia (1990-1991),
Kotsis István (1991-1997),
Hamar László (1997-2001).
2002-től Kádártával közös lelkész, Wessetzky Szabolcs látja el az egyházi szolgálatot.

 

Összeállította: Ferencz Zsuzsa


 
Minden jog fenntartva ! 2008